A mai nappal megkezdem az Mlamp blogjának írását. Hogy miért? Pontosan három hét múlva lesz egy éve, hogy megnyitott az Mlamp showroom & workshop, fellengzősen elnevezett műhelyboltom, és a következő egy évben, megpróbálom írásban visszaadni a világsiker felé botorkáló lépéseinket.
Szól a Klasszik Rádió - of course; azt hiszem Händel Vízi zenéje. Bori pengébb a komolyzenei top hits-ekben, de egyelőre nem dugta be az orrocskáját.
Bori a jobb kezem, gyakran a bal is. Jött mint PR és kommunikációs szakember, maradt mint barátnő és ernyőkészítő.
Múlt hét csütörtökön arra gondoltam, hogy most már ideje lenne az Mlamp-et világsikerre vinni. Most már van Judit és Dávid – reklám és kereskedelem kipipálva, ezért megcsináljuk. De mielőtt Becsületrendeket kapok a kiemelkedően színvonalas és kreatív munkásságomért, még a hónap végén be kell mutatni az Exclusive 3-at is, amivel olyan szégyenletesen megcsúsztam, hogy csak na. Pedig az alapok már állnak, buxus gömbök mindenütt, Tom Dixon ijedten figyel. Decemberben szeretném megnyerni az Iparművészeti által kiírt Art Deco pályázatot is… mennyi munka, most megyek is.
Jó, akkor egy 2 méter hosszú PVC szennyvízelvezető csővel közelebb vagyok az Exclusive állólámpájához. Bár tudnám hogyan tovább…
